Amikor egy hosszú nap után pihenni térünk, talán nem is gondolnánk, hogy kutyáink is hasonlóan élik át a nap lezárását – ám az ő pihenésük minőségét, mint kiderült, jelentős mértékben befolyásolják a nap közben átélt élmények. Egy magyar kutatás kimutatta, hogy a kutyák alvásának szerkezete, azaz a különböző alvási fázisok aránya eltérhet attól függően, hogy a nap folyamán pozitív vagy negatív élményeket éltek át. Cikkünkben most megismerheted a kutatás részleteit.
A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai - Kis Anna, Gergely Anna, Galambos Ágoston, Abdai Judit, Gombos Ferenc, Bódizs Róbert és Topál József - által végezett kutatás kutyák alvását és az érzelmi élmények közötti kapcsolatot vizsgálta. Rámutatott arra, hogy a különböző érzelmi tapasztalatok – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – mennyire mélyen hatnak négylábú barátaink alvási struktúrájára. A tanulmány érdekességét az adja, hogy közvetlenül összehasonlította a pozitív és negatív szociális élmények - a gazdival töltött játék, simogatás, vagy akár egy stresszes, fenyegető helyzet - hatását a kutyák alvási mintázataira. Az eredmények nemcsak érdekesek, de arra is rávilágítanak, hogyan biztosíthatunk kiegyensúlyozottabb életet négylábú barátainknak.
Mit mutat az alvás makroszerkezete?
Biztosan észrevetted már, hogy a kutyád alvási szokásai változhatnak, attól függően, hogy milyen események érték a nap során. A kutatók a kutyák alvásának mélyreható elemzéséhez poliszomnográfiát, vagyis egy speciális alvásvizsgálati módszert használtak, amely különböző fázisokat képes megkülönböztetni: az ébrenlét, az álmosság, a nem-REM és a REM alvás szakaszait. A nem-REM fázis a pihentetőbb, nyugodt alvást takarja, míg a REM fázisban az agyi aktivitás élénkebb, ilyenkor élik meg a kutyák az álmaikat is.
A tanulmány szerint a pozitív és negatív élmények eltérően hatnak a kutyák alvásának mélységére és szerkezetére. Míg az emberek esetében egy negatív nap után csökken a REM fázis időtartama, addig a kutyák esetében ennek éppen az ellenkezőjét találták: negatív élmény után a kutyák gyorsabban aludtak el és több időt töltöttek a REM alvásban.
Ez az eredmény arra utal, hogy az alvás szerkezete nem egyforma az állatvilágban – vagyis míg egyes fázisok hasonlóak, azok aránya és a rájuk ható tényezők különbözhetnek. Ez azt sugallja, hogy az alvás és a nappali élmények kapcsolata a kutyáknál eltérhet az emberekétől.
A kutatás során a kutyákat kétféle érzelmi kezelésnek vetették alá: pozitív és negatív szociális interakciókat élhettek át. A pozitív interakcióban (PSI) a kutyák gazdájukkal és a kísérletvezetővel játszhattak, simogatták őket, kedvesen beszéltek hozzájuk. A kutyák szabadon választhattak, hogy húzogatós játékot játszanak, vagy egyszerűen csak élvezik a közös időt. Ezzel szemben a negatív interakció (NSI) során a kutyákat két percre magukra hagyták, majd egy ismeretlen személy lassan, fenyegető módon közeledett hozzájuk, ami a kutyák számára érzelmileg megterhelő helyzetet jelentett.
Ezek az élmények mindössze hat percig tartottak, ami a kutatók szerint éppen elég volt arra, hogy az érzelmi hatás megmutatkozzon a későbbi alvási fázisokban. A kutatók nem invazív módon, poliszomnográfiás készülékkel mérték az alvás során fellépő agyi aktivitást, a gyors szemmozgást (EOG) és az izomaktivitást (EMG), melyek segítségével pontosan követhették az alvás különböző fázisait.
Végeredményként azt találták, hogy a negatív élményeket követően a kutyák alvási struktúrája átalakult. Az elalvási idő, vagyis az az idő, amíg a kutyák álomba merültek, jelentősen rövidebb volt a negatív kezelés után, és a REM fázis relatív időtartama is hosszabb lett. Érdekes módon ez ellentétes az emberekre jellemző reakcióval, akiknél a negatív élmények általában hosszabb elalvási időt és csökkent REM fázist eredményeznek.
A kutatók szerint a kutyák eltérő reakciója azt jelzi, hogy az alvás és az érzelmi feldolgozás kapcsolata nem univerzális az állatvilágban, hanem fajonként változó. Kutyáink evolúciósan alkalmazkodtak az emberi környezethez, így számos emberhez hasonló szociális képességgel rendelkeznek. Mindezek mellett azonban a stressz és az érzelmi hatások alvásra gyakorolt következményei eltérhetnek. Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy az elalvást megelőző érzelmi élmények befolyásolhatják az alvásminőséget, és ezek az élmények különböző módon hatnak ránk és négylábú barátainkra.
Kiderült az is, hogy a kutyák személyisége fontos szerepet játszik az alvásban bekövetkező változásokban. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a kutyák öt alapvető személyiségjegye (neuroticizmus, extraverzió, nyitottság, együttműködés és lelkiismeretesség) hogyan befolyásolja az alvást. A gazdik által kitöltött személyiségkérdőív eredményei alapján a játékosabb, extraverzióra hajlamos kutyák eltérően reagáltak a stresszes helyzetekre, mint a visszahúzódóbb társaik. Az „együttműködőbb” és „lelkiismeretesebb” kutyák nyugodtabban viselkedtek a negatív interakciók során, és ez az alvási struktúrájukban is megnyilvánult. Ezek az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy az egyedi viselkedési és személyiségi jegyek hatással vannak arra, hogyan dolgozzák fel a kutyák a stresszt, és milyen módon befolyásolja ez alvásukat.
A kutatók szerint a kutyák pozitív interakciók során termelődő oxitocinszintje, amely egy, a kortizollal ellentétes hatású hormon, az emberekhez hasonlóan növekszik. Az oxitocin egy „kötődési hormon”, amely segíthet az érzelmi stressz oldásában, így a kutyák számára is pihentetőbbé válik az alvás egy pozitív élményt követően. Ezzel szemben a kortizol, amely a stresszreakciók során szabadul fel, jellemzően olyan helyzetekben termelődik, mint a gazdától való elválasztás vagy a fenyegető közeledés egy idegen részéről. Ezek a hormonok közvetlen hatást gyakorolhatnak az alvási mintázatokra, amelyet a kutatásban megfigyelt REM fázis változásai is alátámasztanak. Az eredmények összhangban állnak azzal az elmélettel, amely szerint a szervezetünk evolúciós mechanizmusok segítségével alkalmazkodik a környezeti ingerekhez, és az alvási fázisok átrendeződése segíthet a stressz feldolgozásában.
A kutyák alvási szokásai jól tükrözik napi élményeiket, és egyben azt is, hogy milyen stresszt élnek meg a különböző helyzetekben. Az alvás vizsgálata ezen kívül segíthet az állatjóléti intézkedések fejlesztésében, hiszen, ha tudjuk, hogy a kutyák érzékenyen reagálnak bizonyos típusú szociális élményekre, akkor ennek megfelelően alakíthatjuk azokat a helyzeteket, amelyekkel nap mint nap találkoznak.
Ez azt jelenti, hogy az olyan stresszes helyzetek, mint a hosszú ideig tartó egyedüllét vagy az idegenekkel való találkozás, hosszú távon befolyásolhatják a kutyák pihenését, ami negatívan hathat egészségi állapotukra.
Azáltal, hogy megértjük, hogyan befolyásolják az érzelmi élmények a kutyák alvását, jobban alkalmazkodhatunkAz űrlap teteje szükségleteikhez. Érdemes figyelmet fordítani a napi élmények egyensúlyára. Egy hosszú játék a parkban vagy egy kellemes simogatás segíthet abban, hogy a kutyád jól aludjon, de a stresszes helyzetek (például egy hirtelen zaj vagy egy ismeretlen környezet) is befolyásolhatják, hogyan tölti az éjszakát. Ha tehát gondoskodsz róla, hogy kedvenced biztonságban és szeretve érezze magát, nemcsak nappal, hanem alvás közben is meghálálja majd, hiszen a kutyák alvása szorosan kapcsolódik boldogságukhoz és egészségükhöz.
A kutatás teljes szövege elérhető a Royal Society hivatalos oldalán. Az alábbi linkre kattintva megtekintheted a tanulmányt: https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rspb.2017.1883
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
