A baromfihúsra adott allergiás reakció a kutya immunrendszerének eltúlzott válaszlépése egy nemkívánatos fehérjére. Jelen esetben egy bizonyos típusú baromfi-fehérjére, amely az étrend egyik összetevőjében található.
A témában rengeteg tévhit kering a kutyatartók körében, egyúttal nagyon sokakat foglalkoztat, hiszen nincsen elég releváns háttér-információ a baromfi-allergia kialakulásának okáról, sem a megfelelő kezelés mibenlétéről.
Cikkünkben feltárjuk az okot, a tünetegyüttest, valamint bemutatjuk a kezelés lehetőségeit, remélve, hogy ezzel nemcsak a tévhiteket oszlathatjuk el, de érdemi támogatást is nyújthatunk gazdiknak és kutyusoknak egyaránt.
Ha a kutya vakarózni kezd, a gazdik első tippje a bolhafertőzés. De a kutyus azután is tovább vakarózik, hogy megkapta a bolhanyakörvet, vagy egyéb, a nyakörvnél komolyabb, hosszú távú védelmet nyújtó élősködők elleni támogatást.
A gazdi elviszi tehát állatorvoshoz négylábú barátját, majd szembesül a ténnyel, hogy az allergiavizsgálat felemészti egy nettó átlagkeresetnek körülbelül a felét. Ekkor a kutyatartók javarésze inkább teljes mértékben kizárja a baromfihúst az állat étrendjéből, mivel azt hallották, olvasták, hogy a csirke nem jó, és biztos az okozza az allergiát.
A közösségi oldalak tematikus csoportjainak, és „szakértő” ismerősök véleményére alapozva vegán, vagy hipoallergén kutyatápot adnak, ám a viszketés, vakarózás nem múlik el. A gazdiban fel sem merül ugyanis, hogy az allergén nemcsak az ételből, hanem az életvitelszerűen használt kiegészítőkből például ízesített játékokból, fogkrémből is bejuthat a kutya szervezetébe.
A probléma tehát az, hogy nem tudják, pontosan mi okozza a baromfi-allergiát, ahogy azt sem, hogy az allergizáló fehérjék nemcsak a húskészítményeket tartalmazó élelmiszerekben találhatók meg.
A baromfi eredetű fehérjékkel szembeni allergia általában felnőtt, három évesnél idősebb kutyáknál fordul elő. Vannak természetesen kivételek, ezért nem zárhatjuk ki a kölyök- és serdülő kutyák esetében jelentkező baromfi-allergiát sem, hiszen az káros hatással lehet az állat növekedésére, fejlődésére.
A baromfiallergia bőrtünetekben, emésztőrendszeri, légzőszervi tünetekben jelentkezik, valamint a viszketést enyhítendő, előfordul, hogy a kutyus harapdálni kezdi a saját mancsát és testét.
A kutya eledele többféle baromfihúst is tartalmazhat. A három leggyakoribb forrás a csirke, a kacsa és a pulykahús.
Ez messze a legelterjedtebb baromfihús, amit kutyaeledelek készítéséhez használnak, emiatt a legvalószínűbb, hogy ez áll a baromfi-allergia mögött.
Gyakran használják alternatív baromfi-forrásként, főként csirke- és pulyka-allergiában szenvedő kutyák esetében válhat be. Jóval kevésbé okoz allergiát.
Annak ellenére, hogy kevésbé allergizál, mint a csirke, a Közel-Keleten, például Törökországban gyakrabban okoz allergiás reakciót az itt élő kutyáknál. Itt főként az ellenőrizetlen forrásból származó pulyaállomány okozza a problémát.
Az egyéb, esetenként egzotikus madárhúsok kutyaeledel gyártásának céljából történő felhasználása ugyan elég ritka, de nem hagyható figyelmen kívül.
Ilyen fehérjeforrás lehet például az:
Az ételallergia az immunrendszer védekező reakciója egy bizonyos aminosavra, amelyet testidegen fenyegetésnek érzékel. Az allergiás reakció jellemzően nem akkor fordul elő, amikor a kutya először fogyasztja el az allergizáló fehérjét tartalmazó ételt. A kitettségi (expozíciós) idő során a kutya immunrendszere folyamatosan találkozik az allergénnel, mígnem eléri azt a határt, amikor már betolakodóként ismeri fel és allergiás reakció tüneteivel, tünetegyütteseivel válaszol a „fenyegetésre”.
Abban az esetben tehát, ha valamely eledelre élelmiszer intoleranciát mutat a kedvencünk, az előre jelezheti egy későbbi, masszív allergia kialakulásának veszélyét.
Ételallergiát bármilyen összetevő okozhat, például:
Az élelmiszer intoleranciát meg kell különböztetni az ételallergiától, lényeges különbség van ugyanis a hatásmechanizmusban. Az intolerancia reakcióit nem a hisztamin okozza, míg az allergiáét igen.
Az élelmiszer intolerancia tünetei:
Az élelmiszer-intolerancia, bár különbözik az allergiától, allergiához vezethet, mivel az intolerancia azt eredményezheti, hogy az ételt az emésztőrendszer nem megfelelően bontja le.
A baromfiallergia diagnózisának felállításához az állatorvos citológiai vizsgálatot ír elő, melynek során a bőrhámsejtek mikroszkópos vizsgálatával tárja fel a betegség okait. Ilyenkor egyéb bőrbetegségre is fény derülhet, mint például atkás fertőzésre, vagy élesztőgombás fertőzésre. Az ételallergia megerősítésére azonban az úgynevezett diagnosztikus eliminációs-provokációs diéta a legelterjedtebb eszköz.
Az eliminációs-provokációs diéta a kutyusok esetében is pont úgy működik, mint amikor embereknél szeretnénk felderíteni, az ételallergiát okozó forrást/összetevőt.
Az eliminációs diéta során érdemes számításba venni a Nemzetközi Élelmiszer Szabványnak (IFS) maximálisan megfelelő:
Minden összetevőt be kell vizsgálni, beleértve azokat a nem táplálék eredetű forrásokat is, amelyekkel a kutya emésztőrendszere találkozhat.
Ilyenek lehetnek például az:
Ezután következik a provokációs szakasz, melynek során elkezdjük fokozatosan újra beiktatni a régi étrendi elemeket, miközben szigorú felügyelet alatt tartjuk a kutyust és rögzítjük a reakcióit. Így pontosan feltérképezhetjük azt, hogy mely/melyek azok az összetevő/összetevők, amikre allergiás reakcióval válaszol a szervezete. A megfelelően végrehajtott eliminációs-provokációs diéta néhány héten belül fény derít az allergiát okozó forrásra, forrásokra.
Amennyiben megállapítást nyert, hogy mely forrás okozza az ételallergiát, teljesen iktassuk ki azt a kutya étrendjéből és környezetéből egyaránt. A játékai, fekhelye, higiéniai kiegészítői sem tartalmazhatják, még a legminimálisabb mennyiségben sem, mert a legkisebb expozíció is azonnali állapotromláshoz vezethet.
A kutya új étrendjének kialakításakor számolnunk kell azzal, hogy néha előfordulhat olyan súlyos élelmiszerallergia is, hogy idővel a helyettesítő/alternatív étrend összetevőire is kialakul az allergia.
Alapvetően azonban a gazdag összetevőjű élelmiszerek helyett korlátozott összetevő számú, nem kizárólagosan húsalapú fehérjeforrásokat tartalmazó tápokat adjunk kedvencünknek.
Ilyen alternatíva lehet például, a:
Tetszett írásunk? Olvasd el a többi kutyás cikkünket is!
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
