A szúnyog szívókája is egy összetett és kifinomult szájszerv, vérszíváskor azonban lényegében egy egyszerű injekciós tűhöz hasonlóan működik. A kullancs szájszerve ennél viszont sokkal bonyolultabb.

Amit a kullancscsípésről tudnunk kell

A kullancscsípés rendkívül specializált, kétlépcsős folyamat:

• Miután a kullancs felkapaszkodik áldozatára, a szájszerve végén található páros csáprágóját (chelicera) elkezdi előre-hátra irányuló mozgással benyomni a gazdaállat bőrébe.
• A horgas végek megakadályozzák, hogy a szájszerv kicsússzon a bőrből.
• Nagyjából fél perc elteltével következik a második lépcső.
• Az állat ekkor kinyújtja a teleszkópos felépítésű csáprágóját, és a végét V alakban szétnyitja.
• Ily módon még erősebben lehorgonyozza magát, és egyúttal a szájszerve is mélyebbre hatol a bőrbe.
• Ezután az állat belenyomja borotvaéles és még erőteljesebben fogazott, lándzsaszerű alsó állkapcsát (hypostoma) az áldozat bőrébe, és erősen rögzíti magát.
• Ezt a mozdulatsort még öt-hatszor megismétli, egyre mélyebbre jutva a bőrbe.
• Amikor a hypostoma a helyére került, a kullancs megkezdi a vérszívást a csáprágó és az alsó állkapocs által kialakított csövön keresztül. Akár egy hétig is tarthat, mire jóllakik.” (1)

Ezt a teljesen korrekt leírást „újdonságként” publikálták a közelmúltban Németországban, pedig dr. Göldi Emil már 90 évvel ezelőtt lerajzolta a most elektronmikroszkópos képen megörökített szájszervet, és részletesen leírta, hogyan kapaszkodik meg a kullancs a gazdaállaton, gyakorlatilag szó szerint ugyanúgy, mint ahogyan az a fenti közleményében szerepel.

Természetesen méltatlan dolog volna számon kérni egy német kutatón 2015-ben, hogy nem ismeri részleteiben egy 1925-ben, magyar nyelven kiadott szakkönyv tartalmát, de a történetnek itt még nincsen vége. Dr. Babos Sándor nagytudású parazitológus kollégánk német nyelven, könyvben is publikálta a fenti információkat 1964-ben. (3)

Írta: dr. Tilly Péter

Felhasznált irodalom:

1. DOI: 10.1098/rspb.2013.1758 Published 30 October 2013
2. Göldi A. Emil: A rovarok szerepe a betegségek előidézésében és terjesztésében. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1925.
3. Babos Sándor: Die Zeckenfauna Mitteleuropas Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964

Tetszett írásunk? Olvasd el a többi cikkünket is!

Tovább a blogra!